Taizé – a te kedvenc emléked?/Share your best memory

Indítsd el ezt a videót mielőtt folytatnád az olvasást

Azt hiszem, aki ismer, az tudja rólam, hogy ha valami tetszik vagy valamit szeretek, ahhoz nagyon ragaszkodom és lelkesen csinálom…

Így van ez Taizével is

A templom és narancssárga függönyök

Mivel az államvizsgámra is ebből a témából készülök, a napokban nagyon elfogott a hiányérzet. Hiányzik Taizé! De nagyon!

Jason Brian Santos A Community Called Taizé írását olvasgattam tegnap éjjel, és szinte fojtogatott a vágy, hogy újra ott legyek és újabb feledhetetlen élményeket éljek át.

Aki volt Taizében, tudja, hogy mit jelent az ott eltöltött hét. Csomó új ismerős, rengeteg szórakozás és fantasztikus hangulat!

Hihetetlenül jó érzés feleleveníteni a kedves emlékeket

Neked mi a legszebb élményed, ami Taizéhez kapcsolódik?

Oszdd meg velem és másokkal pár sorban

Ubi caritas et amor, ubi carita Deus ibi est.

(Where there is charity and love, God is to be found.)

What’s your best memory? Share with us!

Nyalni csak úgy lehet, ha…

A csokoládé egy kakaóbabból készített édesség. Elterjedten vékony lapokban, bonbonként vagy italként lehet fogyasztani. – áll a Wikipédia meghatározásában.

A Bikini dala szerint pedig: nyalni csak úgy lehet, ha élvezzük az ízeket.

A csokoládé szerotonint tartalmaz, amely többek között a boldogság és a szexszuális vágy szabályozásáért felelős.
Ezért cseppet sem meglepő az, hogy, főleg a nők körében, igen elterjedt, hogy a szomorúságot csokoládézabálással űzik el.
De ha pláza – azaz vásárlás – és csokoládé egy helyen van, az maga lehet a tökély, legalábbis egyesek számára.

Bizonyára sokan elcsábultak már a Kolozsvár egyik plázájában található csoki kúttól. Én is mindig csorgó nyállal bámultam az üvegablakon keresztül, amint a csokoládécseppek újra meg újra a háromszintes kis masinán, fentről lecsorogtak.

Egyszer volt alkalmam kipróbálni a csoki kutazást, és hihetetlen élményben volt részem. Csorgott a csoki, mintha dézsából öntötték volna, alig győztem belemártogatni az előkészített gyümölcsdarabokat. Azóta még jobban elér a csokimártogathatnék, ha a plázás csoki kutat látom.

Többször is előfordult már, hogy, amikor arra jártam, úgy tettem, mintha megnyalnám, és hamar elsiettem. Tegnap este azonban, amikor újra odasettenkedtem az üvegfalhoz és, gonosz szokásomhoz híven, olyan hangot adtam ki, mintha megnyaltam volna, az éppen elfordult elárusítónő ijedten fordult a kút felé. Öcsém mögöttem jött, s majd’ elterült a nevetéstől, amikor meglátta a nő tekintetét. Nem kellett magyarázni, kiderült belőle, hogy a nő tényleg azt hiszi, hogy megnyaltam a csokit :D A mi eget rengető nevetésünk pedig, nagy valószínűséggel, csak rátett még egy lapáttal.

Azért bízom benne, hogy azóta rájött, hogy azon az üvegfalon keresztül lehetetlen megnyalni a csokit, hacsak nem vagyok két méter magas, aki könnyedén behajol felülről és beleszürcsöl a csokoládé kútba